A kappa

 A kappa jap�n v�zid�mon, k�pzett var�zsl�ra nem vesz�lyes. Sek�ly tavakban �s foly�kban �l. Test�t pikkelyek bor�tj�k, m�gis majomra eml�keztet. Fej�n egy v�zzel teli �reg van. A kappa az ember v�r�vel t�pl�lkozik, de nem t�mad meg, ha belekarcolod egy ubork�ba a neved, �s ezt odaadod neki. Ha kapp�val harcolunk, akkor el kell �rni, hogy a bestia meghajoljon, �gy a fej�n tal�lhat� �regb�l kifolyik a v�z. Mivel eme besti�knak a v�zzel teli �regben van az ereje, ett�l a mozdulatt�l minden erej�t elveszti.

  Az �n v�lem�nyem:

 Ha elolvassa a tan�rn� a Legend�s �llatok �s megfigyel�s�k (Goethius (G�the) Artemis Fido Salmander r�viden: G�the Salmander �ra: 14, azaz tizenn�gy sarl� 3, azaz h�rom kn�t=490, azaz n�gysz�zkilencven Ft) k�nyvet, megtudhatja, hogy ebben a tank�nyvben, mind�ssze kilenc sort �rnak err�l a majomszer� besti�r�l. �n most m�gis kiteszek magam�rt, �s minimum a dupl�j�t �rom. Teh�t az �n v�lem�nyem a k�vetkez�: Ez a bestia val�sz�n�leg torzsz�l�tt, mivel kimondottan neh�z elk�pzelni egy majmot, melyet ezen k�v�l m�g pikkely is bor�t (sz�r helyett, mert tudniillik a majmok test�t �ltal�ban barna, de n�ha esetleg m�s sz�n� sz�rzet bor�t), �s k�zben a fej�n egy �reg van, melyben v�z l�ty�g. �n biztos nevetn�k rajta. K�l�nben a szeme ferde lehet, �s a kedves pikkelyei is kiss� s�rg�k lehetnek, jap�n v�zid�mon l�v�n. De az is elk�pzelhet�, hogy a halat �s a majmot keresztezt�k, �s ebb�l alakult ki ez a faj. B�r akkor lehet, hogy nem kapp�nak, hanem majhalnak nevezn�k (majom+hal=majhal). De az is lehet, hogy �l m�g egy m�sik, eddig ismeretlen faj, ami a kapp�nak,(vagy ink�bb nevezzem majhalnak?) k�zeli rokona, a teste hal alak�, a fej�n v�zzel teli �reg tal�lhat�, �s pikkelyek helyett sz�rzet bor�tja. Mondjuk k�t�lt�, �s nagyon k�nnyen rejt�zk�dik. Nem csod�lkozn�k, ha egyszer egy ilyen besti�t l�tn�k meg a t� mellett, a t�ban, vagy esetleg egy erd� k�zep�n. Ezt a fajt el lehetne nevezni hajomnak (hal+majom=hajom). Vagy tal�n ruphalnak a nevem ut�n. Esetleg azt is el tudn�m k�pzelni, h ez a hajom faj(vagy nevezem ink�bb ruphalnak?) nagyon apr�, �s a leveg�ben �r. Term�szetesen s�rga, �s m�s nagyobb madarak tollaiba f�szkelik magukat. El�fordulhat, hogy a nagyobb madarak mad�rbolh�nak (ha egy�ltal�n van ilyen) k�pzelik, �s egyszer�en kir�zz�k magukb�l. Ilyenkor a mad�rka sz�rnyethal zuhan�s k�zben, �s mivel ez gyakorta megesik, m�r alig n�h�ny ruphal (vagy nevezzem hajomnak?) maradt �letben. Ha sok lenne, az emberek val�sz�n�leg nagy madarakat kifejleszten�nek ilyen kis �llatok �szlel�s�re, �s evvel fogn�k meg, szeg�ny kicsi ruphalakat. Ezen k�v�l a ruphal ruphalbolh�kkal t�pl�lkozik, amely gyakorta megjelenik, kicsi, sz�r�s test�n. Lehet, hogy �vezredekkel k�s�bb ezt az apr� �llatot fogj�k az aranycikesz helyett haszn�lni. Ez az �n szem�lyes v�lem�nyem volt a kapp�kr�l, �s esetleges rokonaikr�l.